�j bejegyz�s Friss�t�s

2016.04.30. 09:18 Mayden

http://www.sorozatjunkie.hu/2015/09/18/masterchef-vege-a-6-evadnak/

2016.04.23. 09:29 Mayden

http://frabato.hu/ingyenes-joslas/

2016.04.21. 12:02 Mayden

https://wwepankracio.wordpress.com/ppv/wwe-ppv-esemenyek/wrestlemania/wrestlemania-xxxii-eredmenyek-es-videok/

2016.03.24. 14:15 Mayden

Szentp�terv�r      [bevezet� szerkeszt�se] A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l   Ehhez a sz�cikkhez tov�bbi forr�smegjel�l�s sz�ks�ges az ellen�rizhet�s�g �rdek�ben. Ez �nmag�ban nem min�s�ti a tartalm�t: az is lehet, hogy minden �ll�t�sa igaz. Seg�ts a sz�cikk fejleszt�s�ben tov�bbi megb�zhat� forr�sok hozz�ad�s�val. Szentp�terv�r (Санкт-Петербург) A S�ndor-oszlop a T�li Palota el�tt Szentp�terv�r c�mere Szentp�terv�r z�szlaja egy�b neve(i): �szak Velenc�je”, „�szak f�v�rosa”, „A palot�k v�rosa”, "Ablak Eur�p�ra" K�zigazgat�s Orsz�g  Oroszorsz�g F�der�ci�s alany Szentp�terv�r (Sz�vets�gi jelent�s�g� v�ros) Rang sz�vets�gi jelent�s�g� v�ros Alap�t�s �ve 1703. m�jus 27. Polg�rmester Korm�nyz�: Georgij Szergejevics Poltavcsenko Ir�ny�t�sz�m 190000–199406 K�rzeth�v�sz�m +7 812 Testv�rv�rosok [kinyit]Lista N�pess�g Teljes n�pess�g 5 222 347 f� (2016. jan. 1.)[1] N�ps�r�s�g 3330 f�/km² F�ldrajzi adatok Ter�let 1 400 km² Id�z�na MSK (UTC+3) Elhelyezked�se Szentp�terv�r Poz�ci� Oroszorsz�g t�rk�p�n �. sz. 59� 56′, k. h. 30� 20′Koordin�t�k: �. sz. 59� 56′, k. h. 30� 20′ t�rk�p ▼ Szentp�terv�r weboldala A Wikim�dia Commons tartalmazSzentp�terv�r t�m�j� m�dia�llom�nyokat. Szentp�terv�r (oroszul: Санкт-Петербург, magyar �t�r�sban: Szankt-Petyerburg) Oroszorsz�g balti-tengeri kik�t�v�rosa a Finn-�b�l partj�n, a N�va-foly� torkolat�ban. 1703-ban alap�tott�k. Kor�bbi nevei Petrogr�d (Петроград, 1914–1924), illetve Leningr�d (Ленинград, 1924–1991) voltak. A helyiek mai sz�haszn�lat�ban elterjedt a Pityer (Питер) n�v is.[2] 5,1 milli�s lakos�val Moszkvaut�n az orsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa. A vil�g egymilli�n�l t�bb lakossal rendelkez� v�rosai k�z�l Szentp�terv�r tal�lhat� a leg�szakabbra. A v�rosk�zpontot az UNESCOa vil�g�r�ks�g r�sz�v� nyilv�n�totta.   Tartalomjegyz�k   [elrejt�s]  1A v�ros neve 2Fekv�se 3T�rt�nete 4Politika �s k�zigazgat�s 4.1Politikai �lete 5Kult�ra 5.1Sz�nh�z, balett 5.2Sakk 5.3Irodalom 5.4M�zeumok 5.5�p�t�szet �s m�eml�kv�delem 5.6Mozik 5.7Zene 5.8Oktat�s 6Gazdas�g 7Turizmus 7.1L�tnival�i 8K�zleked�s 9Sport 10Testv�rv�rosai 11A v�ros h�res sz�l�ttei 12Jegyzetek 13Tov�bbi inform�ci�k   A v�ros neve[szerkeszt�s] Nagy P�ter c�r az 1703-ban alap�tott er�d�t saj�t „�gi patr�nus�r�l”, Szent P�ter apostolr�l nevezte el. Els� elnevez�se a holland nyelv� Sankt Pieter Burch volt, de hamarosan a n�met Sankt-Petersburg oroszos alakj�t, a Szankt-Petyerburg elnevez�st kapta. Az els� vil�gh�bor� kit�r�se ut�n, 1914. augusztus 18-�n a n�met nevet t�k�rford�t�ssal Petrogr�dra oroszos�tott�k. Lenin hal�la ut�n 1924. janu�r 26-�n a Petrogr�di v�rosi szovjet k�relm�re a Szovjetek II. �ssz-sz�vets�gi Kongresszusa a v�ros nev�t Leningr�dra v�ltoztatta. A v�ros �jabb n�vcser�j�t a forradalom vez�re ir�nti tisztelettel indokolt�k, hiszen ez a v�ros volt az �ltala vezetett okt�beri forradalom helysz�ne. A d�nt�s term�szetesen a szimbolikus politiz�l�s r�sze volt �s az orsz�gban zajl� politikai v�ltoz�sok egyik fontos kifejez�je lett. A Szovjetuni� �sszeoml�sa ut�n az 1991-ben tartott n�pszavaz�s sz�k t�bbs�ggel a v�ros 1914 el�tti nev�nek vissza�ll�t�s�t t�mogatta, �s a k�vetkez� �vekben a v�rossal egy�tt az utc�k, terek, a hidak �s a parkok is visszakapt�k kor�bbi nev�ket. Fekv�se[szerkeszt�s] A v�ros, mely t�bb mint 200 �ven �t Oroszorsz�g politikai �s kultur�lis k�zpontja volt, ma is leny�g�z�, m�lt�n �rdemelte ki az „�szak Velenc�je”, illetve az „�szaki f�v�ros” neveket. A Leningr�di ter�let sz�khelye (a ter�let megtartotta a Leningr�d nevet, m�g maga a v�ros �jra felvette eredeti nev�t), emellett sz�vets�gi jelent�s�g� v�rosk�nt az Oroszorsz�gi F�der�ci� tagja, valamint az�szaknyugati sz�vets�gi k�rzet (федеральный округ) sz�khelye is. A v�ros ter�lete az alap�t�skor mocsaras, l�pos vid�k volt, �gy szinte az eg�sz r�gi v�rosr�sz c�l�p�kre �p�lt. A sz�ken vett v�ros ter�lete 606 km² (az 1999-ben hozz�csatolt telep�l�sekkel egy�tt 1431 km²), amelyb�l 10 sz�zal�k v�z. A v�ros ma 42 szigetenfekszik. Eredetileg ezek sz�ma nagyobb volt, de sokat k�z�l�k a csatorn�k mostak el. A N�va torkolata k�r�lbel�l a tengerszinten tal�lhat�, �gy a partjait m�r kor�bban gr�nitk�vekkel er�s�tett�k meg, �gy v�dve a v�rost a v�zt�l. Puskin a k�vetkez�k�ppen fogalmazott: „a v�ros gr�nitba �lt�zik”. Tipikus �ce�ni �ghajlata van, a ny�ri �tlagh�m�rs�klet 19 �s 22 �C k�z�tt mozog, m�g a t�li �tlag −4 �s −8 �C k�z�tti. Szentp�terv�r ugyanazon a sz�less�gi k�r�n tal�lhat�, mint Helsinki, Stockholm, Aberdeen �s Oslo (60� �), ez�rt a sz�rk�letm�jusban, j�niusban �s j�liusban eg�sz �jszaka tart, ezt a jelens�get h�vj�k „feh�r �jszak�knak”. A t�li h�napokban viszont a d�li �r�kban sem vil�gosodik ki teljesen. A N�va r�vid, de ann�l nagyobb v�zhozam� foly�. Legnagyobb sz�less�ge el�ri a 600 m�tert, 74 kilom�teres hossz�b�l 28 kilom�ter esik a v�ros ter�let�re. T�rt�nete[szerkeszt�s] a „Bronzlovas”, I. P�ter c�rszobra A v�rost I. (Nagy) P�ter orosz c�r alap�totta 1703. m�jus 16-�n azzal a c�llal, hogy „ablakot nyisson Eur�p�ra” (Puskin toll�b�l), vagyis az elmaradott, feud�lis Oroszorsz�g felz�rk�ztat�s�nak c�lj�b�l. Hely�t a nagy �szaki h�bor� (1700-1720) sor�nSv�dorsz�gt�l visszafoglalt Ingermanlandban, a N�va foly� torkolat�ban hat�rozta meg. Nev�t Szent P�ter apostolr�l kapta, aki egyben a v�ros v�d�szentje (patr�nusa) is. Neve �s �r�sm�dja azonban nem orosz, hanem a holland Sint-Pietersburg oroszos �tirata (I. P�ter hossz� ideig �lt �s tanult Hollandi�ban). Mivel az �p�tkez�sek m�g h�bor�s id�ben kezd�dtek, az els� �p�let egy er�d, n�v szerint a P�ter-P�l er�d (Петропавловская крепость) volt, melyet a v�ros egyik f��p�t�sze, Domenico Trezzini tervezett. � tervezte a v�ron bel�l tal�lhat� P�ter-P�l Katedr�list, ahol I. (Nagy) P�tert�l III. S�ndorig minden orosz c�rt koron�ztak, illetve ahol az utols� orosz uralkod�, II. Mikl�s �s csal�dj�nak hamvai nyugszanak. Nem titkoltan Velence �s Amszterdam mint�j�ra k�v�nta fel�p�ttetni v�ros�t a c�r, sok bels� kan�lissal, haj�zhat� csatorn�val (v�zi utc�kkal) mely egy egyedi, �j, szinte csak itt fellelhet� �p�t�szeti st�lust, az �gynevezett p�teri barokkot h�vta �letre. A munk�sok �s jobb�gyok kem�ny munkafelt�telek mellett t�rt�n� foglalkoztat�sa jellemz� von�s volt, mely sor�n egyes becsl�sek szerint ak�r 30 000-en is �let�ket veszthett�k.[3] Az els� lak�h�zat Cornelius Cruys, az orosz hadiflotta holland sz�rmaz�s� f�parancsnoka v�s�rolta meg, �gy � lett Szentp�terv�r els� lak�ja. A tudatos v�ros�p�t�snek k�sz�nhet�en (l�v�n a hely�n el�tte csup�n egy mocs�r volt) az eg�sz egyetlen �p�t�szeti remekm�nek sz�m�t, sz�les, egyenes sug�rutakkal, kellemes nagy parkokkal �s rengeteg f�ny�z� palot�val, ez�rt kapta harmadik becenev�t: „A palot�k v�rosa”. A legh�resebb ezek k�z�l a T�li Palota. A hidak d�nt� t�bbs�ge felnyithat�, manaps�g l�tv�nyoss�gk�nt egy speci�lis id�beoszt�s szerint m�just�l okt�ber v�g�ig az �sszeset felnyitj�k (�ltal�ban) hajnali 2 �s 4:30 k�z�tt.[4] A „vil�g legmesters�gesebb v�rosa” – ahogy Dosztojevszkij jellemezte – 1712-ben lett a birodalom f�v�rosa, Moszkv�t felv�ltva. Ezt a poz�ci�t eg�szen a bolsevik forradalom gy�zelm�ig birtokolta, mely ut�n,

2016.03.24. 14:12 Mayden

St. Petersburg [bevezet� szerkeszt�se]     A Wikip�di�b�l, a szabad enciklop�di�b�l (Saint Petersburg sz�cikkb�l �tir�ny�tva) St. Petersburg Flag of St. Petersburg, Florida.gif z�szlaja Flag of St. Petersburg, Florida.gif pecs�tje Becen�v: St. Pete K�zigazgat�si adatok Orsz�g  Amerikai Egyes�lt �llamok �llam Florida Megye Pinellas Alap�t�s �ve 1888. Testv�rv�rosai [kinyit]Lista N�pess�g N�pess�g ismeretlen +/- F�ldrajzi adatok Tengerszint feletti magass�g 13 m Elhelyezked�se St. Petersburg Poz�ci� Florida t�rk�p�n �. sz. 27� 46′ 23″, ny. h. 82� 38′ 24″Koordin�t�k: �. sz. 27� 46′ 23″, ny. h. 82� 38′ 24″ t�rk�p ▼ St. Petersburg honlapja A Wikim�dia Commons tartalmaz St. Petersburg t�m�j� m�dia�llom�nyokat. St. Petersburg (teljes nev�n: Saint Petersburg, becenev�n: St. Pete) v�ros Florida nyugati partj�n, az Egyes�lt �llamokban. Lakoss�ga a 2013-as n�psz�ml�l�s alapj�n k�zel 250 ezer f� volt,[1] ezzel az �llam 4. legn�pesebb telep�l�se. A v�ros a Mexik�i-�b�lbe m�lyen beny�l� f�lszigeten fekszik, s a ny�lt �b�lt�l kisebb szigetek, f�lszigetek v�lasztj�k el. A kik�t�v�ros jelent�s kultur�lis �s gazdas�gi k�zpont. A v�rost egykori farmja hely�n John William alap�totta a 19. sz�zad v�ge fel�. Miut�n felhagyott a f�ldm�vel�ssel, a v�rostervez�s foglalkoztatta. Az orosz nemessel, Peter Demensszel egy�tt hozt�k le az �j telep�l�sig az Orange Belt Railroad vas�tvonalat. A legenda szerint p�nz�rme feldob�s�val d�nt�tt�k el, ki adjon nevet a v�rosnak, s miut�n Demens nyert, sz�l�hely�r�l nevezte el a telep�l�st. L�tnival�k[szerkeszt�s] Sz�mos �rdekess�geket tartogat a l�togat�k sz�m�ra. Ilyen p�ld�ul a delfin show, a London Wax Museum, a Historical Museum, Fine Art Museum, Salvador Dali Museum. A Sunken Gardens-ben mad�r �s tr�pusi n�v�ny bemutat�t tartanak, s a Bush Garden tr�pusi �llat �s n�v�nyvil�g�t kis magasvas�tr�l lehet megtekinteni. St. Petersburgot a D�l vitorl�sv�rosa n�ven is szokt�k emlegetni. Rengeteg vitorl�s- �s regattafelvonul�st, versenyt tartanak itt minden �vben. Az �b�lrendszer egykor a spanyolok figyelm�t is felkeltette, s a kal�zoknak is kedvelt kik�t�helye volt. Erre eml�kezve minden �vben egy karnev�lt rendeznek, ahol is a tengeri rabl�k meglepik a farsangol�kat. Dal� Museum (Dal� munk�ib�l rendezett ki�ll�t�s) Museum of Fine Arts (Francia impresszionist�k alkot�sair�l ismert Sz�pm�v�szeti m�zeum, tov�bb� prekolumbi�n �s t�vol-keleti m�t�rgyak) St. Petersburg Museum of History (T�rt�nelmi m�zeum) Great Explorations (Gyerekek r�sz�re kialak�tva) Florida International Museum (A vil�g minden t�j�r�l �rkez� v�ndorki�ll�t�sok anyaga) Florida Holocaust Museum Florida Craftsmen Gallery American Stage Palladium Community Theater Parkok (Sunken Gardens, Boyd Nill Nature Trail, Bush Garden, Fort DeSoto, Kopsick Palm Arboretum) Jegyzetek[szerkeszt�s] Ugr�s fel↑ http://www.census.gov/popest/data/cities/totals/2013/SUB-EST2013.html     Forr�sok[szerkeszt�s] Carole Chester: Florida

2016.03.22. 10:46 Mayden

Sakkprogramok:  https://sakk.chess.com/downloads

2016.03.02. 12:38 Mayden

J�sda: http://users.atw.hu/rozsaszin/

2016.02.24. 13:46 Mayden

Heroes 3 weblap: //gportal.hu/gindex.php?prt=100689

2016.02.12. 11:45 Mayden

http://indavideo.hu/video/Ket_pasi_meg_egy_kicsi_12evad_15-16resz

2016.01.21. 11:48 Mayden

Sakk: playchess http://play.chessbase.com/js/apps/playchess/

2016.01.15. 14:15 Mayden

Progi �s j�t�k Let�lt�s weboldal:   http://thor.hu/

2015.12.18. 11:54 Mayden

http://www.games.com/play/masque-publishing/chess/multi

2015.10.07. 11:39 Mayden

Online chess:   http://cl.netseer.com/dsatserving2/servlet/search?tlid=32626&iid=imp47d2273b416419a6&url=http%3A%2F%2Ffree-chess.en.softonic.com%2F&cvis=Play+Chess+Online&chash=5947015621817943670&cpos=2&rmode=1&vid=usr3fc340f8296ee278&qtype=c&geo=HU-12-0-Kecsk%EF%BF%BDd-2852&impt=1&plid=33&imps=2&params=segment%3Dtop&cltp=1&clkid=clk87694416ce2b6424&alog=1

2015.10.06. 09:49 Mayden

https://hu.wikipedia.org/wiki/A_Dragon_Ball_GT_epiz%C3%B3djainak_list%C3%A1ja

2015.05.18. 09:26 Mayden

Korongj�slat: 1. Korong - Szem�lyis�g S�rga - R� tudod k�nyszer�teni akaratodat m�sokra, igazi "f�n�kk�nt" viselkedsz, j�l ir�ny�tod munkat�rsaidat �s k�rnyezetedet. 2. Korong - Szerelem Piros - Szenved�lyes ember vagy, igazi "megl�tni �s megszeretni" t�pus. 3. Korong - V�gy K�k - Az irodalom, a t�rt�nelem �s a t�voli kult�r�k nagyon izgatnak. 4. Korong - Munka Z�ld - Kicsit szeleburdi vagy, kicsit lusta. R�zd fel magad! 5. Korong - Kond�ci� Lila - Nagy figyelmet ford�tasz a t�pl�lkoz�sra. Energiad�s italokat fogyasztasz, �s rengeteg vitamint. 6. Korong - Csal�d R�zsasz�n - Mindenkinek vigasztal�st ny�jtasz, �s sok szeretetet adsz. Gyeng�d harm�nia lengi be csal�di �letedet. Meglehet, hogy kib�k�lsz bar�ts�gtalan ismer�s�ddel, vagy f�n�k�ddel

2015.05.17. 09:30 Mayden

El�z� �letem : Sz�mok: 7     Egy h�res �kori filoz�fus egyik tan�tv�nya lehett�l, teh�t j� r�gen �lt�l. Most az�rt vagy itt, hogy az akkor megszerzett tud�st visszaadd az emberis�gnek. Nagy es�llyel vagy most professzor vagy tan�r. Ha nem, akkor pedig olyan ember, akire sokan feln�znek, hallgatnak.

2015.05.15. 09:16 Mayden

2007-02-03 00:29:36, Szombat     Ellentmond�s forr�sa, hogy m�g az �r�kl�tt vezet�kn�v t�bb�-kev�sb� adott, a keresztn�v a sz�l�i d�nt�sen m�lik   A r�gi latin mond�s azt tartja: Nomen est omen, magyar�n, nev�nkben viselj�k a sorsunkat. Ez term�szetesen �tvitt �rtelemben igaz. Ha a n�v nem is hat�rozza meg az ember sors�t, de �rzelmi, l�lektani szerepe k�ts�gtelen�l van az egy�n �let�ben.   A vezet�knev�nket magunkkal hozzuk, j�llehet ezen is v�ltoztathatunk, magyaros�t�ssal, n�vv�ltoztat�ssal. Volt id�, amikor az idegen vagy idegen hangz�s� neveket t�megesen v�ltoztatt�k �t m�sra. Majd olyan id�szak is k�vetkezett, amikor a nemesi nevek v�g�n az y helyett az i alkalmaz�s��rt fordultak az illet�kes szervekhez. Ma viszont vannak, akik �pp az ellenkez�j�t k�relmezik.   Ellentmond�s forr�sa, hogy m�g az �r�kl�tt vezet�kn�v t�bb�-kev�sb� adott, a keresztn�v a sz�l�i d�nt�sen m�lik. A dolog term�szet�n�l fogva az �rintett ebbe nem sz�lhat bele, m�gis neki kell egy �leten �t azt viselnie, hacsak ut�lag nem v�ltoztat. E saj�tos szitu�ci�ban akarva-akaratlan felmer�l a sz�l�i felel�ss�g, �t�l�k�pess�g, hogy ne csak hangulati, �rzelmi alapon v�lasszunk nevet a gyermek�nknek. A j�zan m�rlegel�s e t�ren is fontos, hiszen a keresztn�v szerencs�s vagy szerencs�tlen megv�laszt�sa a gyermek tov�bbi sors�ra hat�ssal lehet.   Tapasztalhat�, hogy a gyermekeket az �vod�ban vagy az iskol�ban a nev�k miatt cs�folj�k, g�nyol�dnak rajtuk. Korunk h�ress�gei, k�z�leti szerepl�i k�z�tt is akadnak, akiknek fiatalkorukban meg kellett v�ltoztatniuk a keresztnev�ket, mert a vezet�kn�vvel �szszekapcsolva nevets�ges, s�t - esetenk�nt - kellemetlen k�pzeteket keltett.   Divatos filmek, legink�bb a folytat�sos telereg�nyek, szappanoper�k nyom�n sok gyermeket ezek szerepl�ir�l neveztek el. �gy lett sok sz�z magyar Dzsenifer, Dzsoni, Eszmeralda, Izaura, Dzsenifer, Dzsesszika, Szandok�n, Brendon, Krisztofer, Vinet�, Br�jen �s Kevin.   Milyen �rzelmet sugall a n�v?   A n�v szerepet j�tszhat m�r a gyermekkori pszich�s probl�m�kban is, hiszen akit cs�folnak, az t�bbnyire vagy agresszivit�ssal v�laszol, vagy visszah�z�d� lesz, kisebbs�gi �rzet alakul ki n�la, ami k�s�bbiekben is befoly�solja a szem�lyis�g�t. A sz�l�knek gondolniuk kell arra: az �des cs�pps�ghez ill� n�v vajon k�s�bb, feln�tt korban nem okoz-e komikus helyzetet. Vannak nevek p�ld�ul, amelyek ill�ek �s b�josak egy kisle�nynak, de furcs�kk� v�lnak, amikor esetleg termetes, id�s asszonys�g viseli.   A nevek kiv�laszt�s�n�l c�lszer� azt is figyelembe venni, hogy - a vezet�kn�vvel egy�tt - mi a n�v hangulati hat�sa. Ebben nagy szerepe van a nevekben l�v� mag�nhangz�knak. A sok m�ly mag�nhangz�s vezet�kn�vhez ne v�laszszunk m�ly mag�nhangz�s keresztneveket, mert komors�got, szomor�s�got, negat�v �rzelmet sugallna! Hasonl�k�ppen aj�nlatos a m�ssalhangz�-torl�d�st is elker�lni. Az idegen, sokszor szint�n nehezen kiejthet� vezet�knevek eset�ben ugyancsak megfontol�st �rdemel a megfelel� keresztn�v kiv�laszt�sa. Min�l bonyolultabban hangz� a vezet�kn�v, ann�l indokoltabb az egyszer�, s�t a m�s nyelvekben is haszn�latos keresztn�v: a M�ria, Katalin, �va vagy a P�ter, Istv�n, Andr�s. �m az m�r furcs�n hangzik, amikor az idegen nevekhez mostan�ban �jb�l divatoss� v�lt r�gi magyar neveket t�rs�tanak: Emes�t vagy Botondot, Hunort vagy Levent�t. Az sem szerencs�s, ha p�ld�ul az ut�bbit egy v�zna, kistermet� f�rfi viseli. (m)   A keresztnev�nk kezd�bet�je is meghat�roz�. N�zze meg, mire utal az �n�!   A er�r�l, akaratr�l �s uralkod�sr�l �rulkodik   B �rzelmi be�ll�totts�g�, gyakran nem hisz a saj�t szem�nek sem   C er�s hajlama van a m�ly lelki �lm�nyekhez   D munk�ss�g, szorgalom, �lland� fejl�d�s jellemzi   E nagyfok� vitalit�s, �gyess�g, gyakorlotts�g van birtok�ban   F �rz�kenys�ge nagy, alkalmazkod� k�pess�ge kiv�l�   G titokzatoss�g, rejtelmess�g jellemzi, sokan tartanak t�le   H rendszeress�g hi�nya, a m�sik oldalon viszont becsv�gy l�p fel   I t�l�rz�kenys�g, fesz�lts�g l�phet fel rendszeresen az �let�ben   J intelligenci�ja magas, m�v�szi hajlam�t nem biztos, hogy felismeri   K nagy inspir�ci� hajtja, szinte mindent el�r az �letben   L kicsinyess�g, sz�rsz�lhasogat�s, de az eg�szs�ges meg�t�l�s �s a nagy lelem�nyess�g is megvan benne; sokszor sz�ls�s�ges   M szorgalmas, de �lland�an aggodalmaskodik   N hatalmas energi�val �s amb�ci�val rendelkezik, 200%-on p�r�g   O titkos v�gyait legt�bbsz�r nem �ri el, mert nem k�zd meg �rt�k   P diszkr�ci�, bez�rk�z�s �s mag�nyoss�g a t�rsa   R �lland� fesz�lts�g uralkodik benne, n�ha agressz�vv� v�lik   S gyakori csal�d�sok szomor�tj�k az �let�t, idegesked�sre, depresszi�ra val� hajlammal rendelkezik   T mindig keres �s kutat valami ut�n, ide�lokat hajszol   U kib�jik a feladatok al�l, f�l, hogy nem tudja v�grehajtani azokat   V gyakoriak a hangulatingadoz�sai   Z sosem el�gedett semmivel, pesszimista hajlama �lland� anyagi neh�zs�geket �s el�gedetlens�get sz�l.

2015.05.01. 09:50 Mayden

https://www.youtube.com/watch?v=LGbRpdCRwt0

2015.04.24. 12:55 Mayden

R�zsasz�n J�sda kezd�lap:   http://users.atw.hu/rozsaszin/

2015.04.23. 10:16 Mayden

//reiki.gportal.hu/

[174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]